SZÜLÉSTÖRTÉNETEK

TEMATIZÁLVA - szulestortenet@gmail.com

Névnapi ajándék
Budapest, Szent István Kórház, 2018, első baba, természetes úton

Kisfiammal 2018.02.16-ra voltunk kiírva. Első babánk, hatalmas izgalommal vártuk. A januári vizsgálaton megállapította a dokinénim, hogy a méhszáj elkezdett kinyílni, azt mondta, hogy szerinte nem húzom ki a 40. hétig. Így az izgalom még nagyobb lett, már alig vártuk, hogy megérkezzen.

Aztán teltek múltak a napok, hetek és semmi jele nem volt annak, hogy Beni ki akarna bújni. A kiírt napon mentünk a kórházba CTG-re, meg is vizsgáltak, de még mindig semmi... Abban maradtunk, hogy ha vasárnapig nem jön magától, akkor megindítják a szülést.

Így 18-án reggel 10 órára mentünk a Szent István Kórházba. A szülésznőm megvizsgált és kiderült, hogy már szivárog a magzatvizem (ebből én semmit nem éreztem). Egy kicsit még rásegítettek és kaptam egy csövet amin a magzatvíz tudott távozni. Ezután Apával együtt elfoglaltuk a mi kis szülőszobánkat és vártuk, hogy jöjjenek a fájások. Jöttek is, de nem nagyon akartak erősödni, így végül oxitocint is kaptam... pikk-pakk fel is erősödtek. Apával együtt számoltuk, hogy mikor jön a következő, sokszor szorítottam a kezét, de nekem jobb volt magamban - fogat összeszorítva - szenvedni. A fájások egy örökké valóságnak tűntek.

Fél 4 előtt mondta a dokim, hogy ebből 4 órára baba lesz, ezután nem sokkal már éreztem is, hogy nyomnom kell és már ott is voltunk a véghajrában. 16:07-kor (névnapi ajándékomként) megszületett Benett 3700 grammal és 57 centivel, gátvédelemmel.

Mindenkitől rengeteg dícséretet kaptunk a kórházban, hogy nagyon ügyesek voltunk. A dokinénim azt mondta, hogy Beni azért is lett ilyen szép baba és azért van ilyen szép fejecskéje mert nagyon gyorsan túlestünk a kitolás részen. :)

Összességében számomra egyáltalán nem volt negatív élmény a szülés, és semmit nem csinálnék másképp. Örülök, hogy volt fogadott orvosom és szülésznőm is, akiket már ismertem, így végig tudtam, hogy jó kezekben vagyok. Hálás vagyok nekik, hogy amennyire csak tudták megkönnyítették a dolgomat!

Ami még ennél is többet jelentett, hogy a Párom végig mellettem volt, és örülök, hogy ezt a csodát együtt éltük át. Eleinte nagyon tartott az egésztől, és hezitált is, hogy bent legyen-e... Utólag viszont nagyon örül, hogy nem hagyta ki és azt is hozzá tette, hogy sokkal rosszabbra számított. :D

Szóval üzenem a leendő Apukáknak, akik még nem jutnak dűlőre, hogy szedjék össze a bátorságukat, mert egy leírhatatlan élménnyel fognak gazdagodni!!!

szulestortenetek_10.jpeg

2018nyolc elsobaba termeszetesuton  

A bejegyzés trackback címe:

https://szulestortenetek.blog.hu/api/trackback/id/tr1414032476

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Írd Te is a blogot!

Egy hiánypótló blog, ahol a beküldött szüléstörténeteket tematizálva gyűjtjük össze, hogy könnyen megtaláljátok, amit a kerestek! Szüléstörténeteiteket a szulestortenet@gmail.com e-mail címre várjuk!

Facebook oldaldoboz