SZÜLÉSTÖRTÉNETEK

TEMATIZÁLVA - szulestortenet@gmail.com

Kanadában nem parázzák túl a VBAC-t
Toronto, Kanada, 2017, második baba, VBAC

2017. április 24. Egész nap fájdogált a hasam és a derekam, de pihenésre elmúlt. A pocakom egyértelműen leszállt, és a formája is megváltozott. Sétáltam 6 km-t: reggel elvittem a kislányomat bölcsibe, délután pedig elmentünk vásárolni és játszóterezni. Jól el is fáradtam nap végére. 

Április 25. Már hajnalban éreztem, hogy ma nem lesz könnyű utam a bölcsiig, mert fáradt vagyok, és kellemetlenül érzem magam. A bölcsi 1,5 km-re van, 9-kor indultunk. Séta közben már éreztem menstruációszerű fájdalmat a hasamban, de nem volt vészes, hamar elmúlt. Visszafelé villamosra szálltam, hogy lerövidítsem a sétát. Ekkor már a hasam is jobban fájt. Elkezdtem figyelni, hogy van-e rendszer a fájásokban, így vettem észre, hogy 4-5 percenként jönnek a "hullámok" és kb 1 percig tartanak. Amikor jöttek, már meg kellett állnom, mert nem esett jól sétálni közben.

Hazaérve megpróbáltam lefeküdni, így ritkultak a fájások, majd amikor erőt vettem magamon és nekiálltam pakolni, újra 4-5 percenként jöttek. Az egyperceket jóga labdán, vagy a szekrényre dőlve töltöttem, már nem volt kedvem beszélni sem közben. Vettem egy fürdőt, a fájások ennek hatására sem maradtak abba. Így gyanússá vált a dolog, úgyhogy bepakoltam a kórházi csomagomba a még hiányzó holmikat, és elkezdtem rendet rakni, mert sejtettem, hogy a lányomra a babysitter fog vigyázni délután. Minél többet pörögtem, annál gyakoribbá váltak a fájások, végül már 3 percenként éreztem őket. 

Közben elindult haza a párom a munkahelyéről, negyed 2 körül már bent voltunk a kórházban. Mire felértünk a labirintusban a 15. emeletre, kb 50-szer kellett megállnom a falnak támaszkodva, egyfolytában fájásaim voltak, de ez nagyban előrelendítette a folyamatot. Aznap rengetegen voltak a szülészeten, így minket is leültettek a váróteremben. A párom ölébe dőlve vajúdtam, 3 óra 20-ig kellett várnom mire megvizsgált egy orvos. Ekkor már nagyon intenzívek voltak a fájásaim, de nem hiába, már 4-5 centire nyitva volt a méhszájam.

A VBAC miatt epidurál katétert akartak betenni, én ezt visszautasítottam. Végre felvettek a kórházba és kaptunk egy szép, tágas szobát, ahol csak a párom, az időközben megérkezett dúlám és én lehettünk. A fájások kezdtek nagyon kellemetlenek lenni, nehezen találtam meg a pózt, amiben kicsit kényelmesebb volt a vajúdás. Végül az vált be, hogy a párom leült az ágyra, én pedig letérdeltem és az ölébe dőltem, közben a csípőmet ringattam. Később megpróbáltam az ágyon félig fekve a páromnak dőlni, aki mögöttem ült. Ez a póz olyan kényelmes volt, hogy a fájásokat is ritkultak miatta, újra 4-5 percesekre, a szünetekben el is aludtam 1-1 pillanatra. 

Ezeket a pózokat váltogattam: ha szünetre vágytam, leültem, ha szerettem volna haladni, akkor térdeltem. Az orvosok kintről, egy monitoron keresztül figyelték a baba szívritmusát. A térdelős pózzal az volt a probléma, hogy olyankor a CTG nem mutatta a szívhangot. Az orvosom ezért azt javasolta, hogy tegyünk fel egy belső monitort - ehhez burkot kellett volna repeszteni - vagy váltsunk pózt. Nem lett volna ellenemre a burokrepesztés sem, viszont ha felálltam és a páromba kapaszkodtam, a CTG rendben működött, így végül nem volt rá szükség.

Amikor kimentem pisilni, a fájások szünet nélkül jöttek. 

Mikor felvettek az osztályra, azt reméltem, hogy 8-ra megszületik a babám. Az idő repült, mivel senki nem jött megvizsgálni, azt sem tudtam, hogy hol tartunk. 8 óra körül kértem, hogy nézzenek meg. Ekkor 7-8 centire voltam már nyitva. Utána mintha megállt volna az idő: a fájások nagyon durvák kezdtek lenni, és egyszercsak elfolyt a magzatvíz is. Ekkor jött a legnehezebb rész, de legalább ez már nem tartott sokáig.

10 óra előtt nem sokkal már volt 7-8 olyan fájásom, amikor extra nagy nyomást éreztem lent, mintha ki akarna törni a baba. Kértem, hogy vizsgáljanak meg, ekkor mondták, hogy 10 cm-re vagyok nyitva, elérkeztünk a kitoláshoz. Végig erre vártam, hogy jussunk már el idáig! Viszont a kitolás hiába szokott másoknak könnyebb lenni, nekem nagyon nehéz volt, de legalább már máshogy fájt, mint addig. 

A kitoláshoz lefeküdtem, így a fájások is ritkultak, és megint 3 percenként jöttek. 1 óra múlva született meg a második kislányom. Nagyon boldog voltam, hogy megcsináltuk, és velünk volt a Pici Lány épségben és egészségben! Kicsit szakadtam, így szükség volt pár öltésre, ami nem volt kellemes, de szerencsére gyorsan gyógyultam. 

Amit biztosan tudok, hogy a párom nélkül nem ment volna. Ő nagyon sokat segített, egész nap nem evett és nem ivott, végig arra koncentrált, hogy engem támogasson. A fájások közben a nagyobbik lányomra gondoltam, és arra, hogy mindig azt mondja nekem: „Anya, nyílj ki!", így kér meg arra, hogy nyissak ki valamit. :) Hát igyekeztem kinyílni. Gondoltam közben azokra a nőkre is, akik régen fájdalomcsillapítás nélkül szültek, és igyekeztem meggyőzni magam, hogy ez nekem is menni fog. És sikerült!

A Te szülésed hogy alakult? 

Írd meg nekünk a szulestortenet@gmail.com címre! 


vbac.png

A kép forrása: flick.com

followus.png

facebooklike.png

2017het masodikbaba vbacvbac kulfoldiszules

A bejegyzés trackback címe:

https://szulestortenetek.blog.hu/api/trackback/id/tr6114195245

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Macskond 2018.09.18. 10:29:39

Na és akkor mi az a VBAC és mi a különbség a kanadai és a magyar gyakorlat között.

A címhez képest sajnos csak ez nem derült ki az írásból. :-(

Amúgy gratulálok a gyerekhez!

Gazz 2018.09.18. 10:55:38

Még mindig nem tudjuk, mi az a VBAC.

aritus 2018.09.18. 11:11:28

császármetszés után hüvelyi szülés

Weißkopf 2018.09.18. 20:21:32

@aritus; @Gazz: vagyis Vaginal Birth After Caesarean (ha jól tippelek). Amúgy ez minek? Ha egyszer császármetszést végez az orvos, akkor miért nem emeli ki a babát?

Weißkopf 2018.09.18. 20:23:28

@Weißkopf: Most esett le: az első gyermek született császármetszéssel, de a következő már per vias naturales. Bocs!

infrablue 2018.09.18. 23:13:31

Ha az a megfejtés, amit weisskopf írt, akkor gratulálok! Nyilván bennfenteseknek szólt a bejegyzés, ami ágyúval verébre. Az első lányom 79'-ben császárral, a második 82'-ben normál szüléssel jött világra minden para és VBAC túllihegés nélkül. Ja akkor még nem tudtuk hogy mi a VBAC. Biztosan féltünk volna. Hát még az epidurálás…. -na az a vég. Így változik a világ, nemrég 6-8-10 gyerek gyertyafény mellett született, most 2 után egy eposz. (+dúla)

Petra033 2018.09.19. 08:20:14

Kanadában nem....hát itthon se. Itt még külön (közismert) neve sincs...

Írd Te is a blogot!

Egy hiánypótló blog, ahol a beküldött szüléstörténeteket tematizálva gyűjtjük össze, hogy könnyen megtaláljátok, amit a kerestek! Szüléstörténeteiteket a szulestortenet@gmail.com e-mail címre várjuk!

Facebook oldaldoboz

süti beállítások módosítása